E-Porta Magazin július-augusztus by Gábor Vass - Issuu

Vajon a kristály-met lefogy-e

Jól tudom azt, hogy a tisztelt közönség épen olyan szivesen olvassa a kritikát, mint a regényt: czélszerűség tekintetéből mindjárt egyesítettem mind a kettőt; ez által kitüntetve tanulmányaimnak mélyen lerakott alapját; feltárva a kútforrásokat, s lélektani és korfestési magyarázatokkal értelmezve azokat a rendkívüli és lehetetlennek látszó eseményeket, a mik ez elbeszélést hosszúra nyujtani törekesznek a nélkül, hogy a szükségesnél több archæologiát, geognosiát, botanikát, táj- és jelmez-leirásokat vennének igénybe.

Ez által megkönnyítem a kritikának a dolgát és elveszem a kenyerét, a mi kettős jó cselekedet. Tehát: «Disputa. Micsoda inkorrekt czím «Márványfej»?

Fej alatt az organikus test részét értjük. Ha márványból van, akkor már szobor.

anyagcsere-emlékeztető és fogyás

Tehát helyesen: «Három márvány mellszobor». Engedelmet kérek, ezek épen csak «fejek». Semmi sincs hozzá más. Hogy miért hiányzik náluk a test többi része? Miféle tüzes szentek?

fogyás 40 sikertörténet után

Pongrácz, Szervácz, Bonifácz. De tüzes szentek? Kik azok? Ezek a három bibliai férfiak: Zsidrák, Mizsák és Abednégó, a kik Nabukodonozor arany bálványa előtt nem akartak térdre borulni, s a kiket ezen akaratosságért a «káposztaevést» feltaláló nagy király dicső ősünk a hétszeresen befűtött kemenczébe vettetett.

A nagy antiszemita! És a kiknek ebben a nagy tűzben még a hajuk szála sem perzselődött meg. A király kihozatta őket a kemenczéből s mind a hármat babyloniai nemességre emelte.

Élvezze otthonában a szaunázás nyújtotta előnyöket! A szaunázás amellett, hogy élvezetes, akár társasági esemény is lehet, rendkívül sok jótékony hatást fejt ki az emberi testre. Méregtelenítéssel az egészségért! Ezek a hatások nem csupán a külsőn jelentkeznek, az izzadással a szervezetünket terhelő összes káros anyagtól megszabadulhatunk.

Ezt elhiszem. Mert muszáj. Hanem ez még nem elég arra, hogy keresztyén szentek legyenek belőlük. Előrebocsátom, hogy az esemény szinhelye Dalmatia, s a történet ideje úgy a keresztes háborúk első századára esik. Akkor még nem voltak tisztázva a fogalmak, hogy kik a keresztyén, kik a zsidó szentek?

Egyébiránt Dávid királyt is szentnek szoktuk nevezni, pedig senki sem kanonizálta, sőt Simeon valósággal szentnek is van nyilvánítva; pedig kútforrásaim szerint csakugyan zsidó volt és maradt, holta napjáig.

vfx zsírvesztés

De hát miért neveztek el egy kolostort épen Zsidrák, Mizsák és Abednégórul? Azért, mert ezen tiszteletreméltó áhitatos menedéknek a boltozatai rejték kőkoporsóikban ezen dicső férfiak csontmaradványait, a mikhez messze földről sőt tengerről is elvándoroltak a hivő népek. De hát hogyan kerültek Ninivéből Dalmátiába ezeknek a zsidó hitregebeli hősöknek a csontmaradványai: kétezer esztendei földben pihenés után?

Előre kijelentjük, hogy holmi csodatételeket nem fogadunk el: vagy tessék azt irni az elbeszélés alá, hogy «legenda»: akkor más megitélés alá esik; de ha regény, akkor realis, circumstantiális, minutiosus magyarázatot követelünk. Tehát ilyenformán a lorettói és tersatói kápolna szállítás módja ki van zárva. Nem is folyamodom semmiféle csodatételekhez: mindennek urát adom. Tehát: volt a hajdankorban egy hirdetett utazó: Jónás prófétának hítták.

Ő találta fel a hajótörés elleni biztosítást s ő utazott a legelső gőzhajóban. Ő volt a legelső alapító, a ki részvényleveleinek vajon a kristály-met lefogy-e pusztulását megérte, akkor még ezeket «töklevélnek» hivták. Egyszer ellátogatott Ninivébe is: előre bejelenteni, hogy jön vajon a kristály-met lefogy-e nagy «krach». Ennek a jó szolgálatának a jutalmául nyerte a királytól ajándékba az ez ideig mauzoleumban tartott három hires hazájafiának a csontjait. Ő azokat haza vitte Jeruzsálembe, ott elrejtette a Gecsemáné kertjében, mikor aztán a keresztes hadak elfoglalták a szent várost, Jónásnak egy dédunokája rávezette őket a becses ereklyére s nem kivánt érte semmi jutalmat.

Szerző visszaél a kritikus elnézésével!

A HÁROM MÁRVÁNYFEJ

Hisz ezek mind zöld mesék! Hiszen még nem mondtam el végig. Lakozék abban az y & r nikki fogyás Raguza falain belől, mely akkoriban igen hatalmas köztársaság vala, egy gazdag és hires patricius: névszerint Galeatoris János.

Divat volt latin neveket viselni. A család ősei már, mint «gályázók» voltak ismeretesek, kik hajóikkal a Pontusig és a Veres-tengerig eljártak. János maga kiválóan ereklyékkel kereskedett. Egy hogyan égesse el a gumiabroncszsírt raktára volt ezekből a Borgo Ploccén, a melybe a széles világból mindenünnen szállították a kegyelet által megőrzött kincseket a hitetlenek országaiból, s viszont innen hordták ismét ugyanazokat széjjel az igazhivő népek tartományaiba.

Ugyanennél a firmánál vásárolta II. Endre királyunk vajon a kristály-met lefogy-e azon nagybecsű ereklyéket, a melyeket nevezetes palesztinai hadjáratából hazahozott. Galeatoris Jánosnál a hogy majd közelebbről meg fogjuk ismertetni nagyszerű üzletét kapható volt mindenféle ereklye, a melyre csak a kegyelet figyelme kiterjedt, duplikátumokban is; sőt a keresettebb czikkek többszörös készletben.

Maga a keresztyén vallás még akkor a dalmata partokon a kiforrás és erjedés stádiumában volt, mindenki annyit tett hozzá, s azt vajon a kristály-met lefogy-e ki belőle, a mi neki tetszett: lehetett hinni, lehetett tagadni, s a kettőért verekedni; minden város, minden falu, minden kolostor más védszentet választott magának, s annak az ereklyéit a szomszédjától féltette és védte, mert azoktól várta a boldogságát.

Megtörtént pedig, hogy két-három helység is ugyanazokat a szent maradványokat nevezte magáénak, ez nagy viszálkodást szült. Azért az elővigyázóbbak olyanokat választának, a kik nem forognak annyira közbeszédben; így jutott a Brantavölgyi kolostornak a «három tüzes szent», mind a Galeatoris firma közvetítése által.

Kezd a szeg kitörni a zsákból. Tessék hát leirni a kolostort. Majd a végére tartjuk fenn az észrevételeinket.

Az Adriai-tenger sziklazátonyai őrzik a völgy torkolatát, hajósoktól rettegett tengerfenék van ott, a mely nem alkalmas se halászatra, se osztrigatermelésre; csak egy életmód van itt, mely eltartja az emberét: az aranymosás. A sziklanyelvek és scogliok között megtorlik a fövény, a mit a Branta hegyipatak seper alá magával, s a között nagy ügygyel-bajjal felkereshetők az apró csillámló szemerkék, a mikből a népek bálványisteneit készítik.

Odafenn a bérczek között bizonyosan gazdag erek vannak a sziklában, a mik ontják a latin költők által megénekelt dalmatiai aranyat, hanem ide le már csak a porszemek jutnak.

Szegény kenyér, a mely meztelenül hagyja a mívelőjét. E félvad emberek ott laknak a meredek sziklapart oduiban, számuk egyre apad, testük egyre véznul, nyelvüket rajtuk kívül senki sem érti; az aranyat tőlük vándor kalmárok veszik meg, a kik aszalt gyümölcscsel fizetnek, meg zsinegre felfűzött kőkeménységű pereczfélével.

A Branta, a hol a tengerbe szakad, négy öles zuhatagot képez s zúgása egész messzeségben viszhangoztatja az erdős völgyet, melynek két oldala gyors menedékességgel emelkedik magasba.

Az északi oldalt tölgyerdő fedi, abból a fajból, mely semmi szakában az évnek nem hullatja el a levelét. Valódi óriásai a növényvilágnak, a miknek koronája négy-öt ölnyi magasban kezdődik, s a dereka olyan egyenes, mint egy oszlop, négy ember ölelése át nem éri kerületét; mikor átnéz alattuk a szem, mintha egy templom belsejébe tekintene, a mit ős istenek emeltek.

Vajon a kristály-met lefogy-e déli hegyoldalát a völgynek ellenben vajon a kristály-met lefogy-e, szelid gesztenyék és cziprusok fedik.

Legalant az olajfák ezüstszürke lombjaikkal, kék gyümölcseikkel, feljebb a nevetőzöld gesztenyék, csoportos gyümölcsbarkáikkal, a mikkel keveredik a magasra felnyuló cziprusok sötétzöld obeliszk sudara, mely aztán mind feljebb a többi fajrokonaival, a thujákkal, piniákkal egészen vajon a kristály-met lefogy-e a hegymagaslat ormát.

Ezek a fák is vetekednek az átelleni oldal tölgyóriásaival s a völgy mélyén egymásba borulnak a lombkoronáik. Csak egy keskeny ösvény vezet a Branta partján fölfelé a völgy mentén, áttérve hol az egyik, hol a másik partra, ott, a hol a hegyi folyam gázlói vannak; néhol az ösvény a meredek sziklapárkányra kapaszkodik fel, a honnan veszedelmes a félre lépés, a hogy ezt a sziklafalba vágott fülkék fogadalmi képecskéi bizonyítják; alant a mélységben egy kőhalom, melyre minden vándor dob egy követ.

Valami szerencsétlenül jártnak a sírja talán? Egy kanyarulatánál a völgynek egyszerre kétfelé nyílik tátongva a hegyvágány, szétrepedt sziklafolyosót mutatva, a melynek csompói és vápái kétfelől egymásba illenek; itt a Brantapatak negyvenöles zuhatagot képez, széttört vízporából örök fehér felhőt képezve a mélyben, melyre ha rásüt a delelő nap: szivárvány koszoru ívlik át egyik partról a másikra.

Ez a 3 legpusztítóbb drog a világon

Az ösvény e zuhatag alatt vezeti át vajon a kristály-met lefogy-e bucsújárót; másnak mi dolga itt? E párkányra felérve aztán térdre borul a vándor: pihenés végett is, de még inkább az áhitattól. Ott látja maga előtt a «három testzsírt akarok elveszíteni szentek kolostorát».

A háttért egy meredek gránithegyszakadék fogja körül oly félkörben, mint egy colossæum, melynek szürkéskék alapjából rikítón válik ki a kolostor vajon a kristály-met lefogy-e kövekből épült sima fala; ennek a völgy menetele irányában se ablaka, se ajtaja nem látszik: azok mind a sivár, kopár gránit semmiség felé nyilnak.

A kolostor lankás, meneteles dombon fekszik, mely lassú emelkedéssel haladja meg a Branta zuhatagait s végre hozzá tapad a csaknem föléje hajló gránitfal egyik oldalához. Ez a domb maga, mintegy különválva a többi őserdő honias növényzetétől, csupa tropikus fákkal, virágokkal van benőve vadon. A fák alakja, levele, virága, gyümölcse mind oly csodás, ismeretlen, mintha más világrészből került volna ide; vannak köztük olyan fák, a miknek életföltétele egy másik fának a halála: csak veszni induló korhatag faderékból nőnek vajon a kristály-met lefogy-e valódi metempsychosis a növényvilágban ; góliáthjai a hagymás virágoknak, mik esztendeig készülnek hozzá roppant virágkelyheik kibontásához; gyümölcstermő fák, a mik nem ismerik az évszakokat: vajon a kristály-met lefogy-e évenkint háromszor terem, a másik másfél évig érleli a gyümölcsét, a harmadik együtt hozza a virágot a gyümölcscsel, ismerős gránátalma, narancs, füge egész pagonynyá keveredve; s a mit a mérsékelt zóna alatt mint fanyar, kemény vaczkort ismernek, a birs körtéje itt édessé, zamatossá, puhává érik meg.

Magasra emelkednek az örökzöld geszt körül a datolyapálmák lehajló szilvafürteikkel, mik nyers korukban aranynyal versengők.

cr500 fogyás vélemények

S a Hesperidák kertjének még kerítése sincsen, bemehet akárki s szedhet a földre hullt gyümölcsből a mennyit tetszik. Csakhogy valami lankasztó melegség, átfülve a fűszerfák minden ambra illatától, úgy meglepi a jövevényt, hogy valami más világba képzeli magát, a hol az embert nem gyönyörködteti az evés.

Ahogy a kisgyermekeknek, úgy a kutyáknak is folytonos törődésre és gondoskodásra van szükségük. Amellett azonban, hogy rendszeresen leviszed sétálni, táplálod, játszol vele, és szeretgeted, ismerned kell mindazokat a veszélyeket is, melyek fenyegethetik, hogy időben felismerd a vészjósló jeleket. Íme, három betegség, amitől minden kutyatartó retteg!

A mint azután beljebb halad a sok tekergő ösvények egyikén, valami kardalszerű énekhang által kalauzolva, lassankint olyan fák tömkelegébe jut, a mik lábtókon járnak: a derekaik magasra vannak elveszíti a hasi zsírt az íróasztalnál a földből, s három-négy vastag gyökérág nyulik alá belőlük.

Ezek nem akarnak egész fürdőt venni, csak lábvizet használnak: ott a talaj vizenyős. Egyszerre megnyílik egy nagy, vastag moharéteggel fedett tér, a miben öles páfránbokrok képeznek szigetecskéket, telefuttatva csillagtermő szulákokkal. Ennek a mohaszérűnek a széleiből csupa emberfejek bukkannak elő: de ezek nem valami levágott vajon a kristály-met vajon a kristály-met lefogy-e, hanem élő emberek szemhunyorgató agyai, a kik énekelnek, ki vékonyan, ki vastagon, mellettük egy mankó, vagy kettő; gunyáik a bokrokra felakasztva; ezek bénák, nyomorékok, kik messze földről ide vándorolnak, a csodatevő láphoz, gyógyulást keresni.

A gyógykezelés igen egyszerű. Lyukat ásnak a mohába, annak a gyökerein alól forró iszap van; abba a beteget lebocsátják nyakig, a hóna alá rudat dugnak, hogy le ne szálljon a pokol fenekéig, s azután a mohával jól körül tömik a fejét, hogy a feljövő pára meg ne fojtsa, aztán ott hagyják napestig. Énekelhet is. A moha körül a fák alatt burdékok vannak összetákolva venyigéből: az a vendégszállás.

Hogy milyen csodatevő ereje van e mohafürdőnek, ennek tanubizonysága az a tömérdek hátrahagyott mankó, a mit a felgyógyult lázárok letüzködtek a moha szélében, itthagyva a nyomoruságukat. Ezt a mohos lápmezőt élteti egy tó, mely egész a kolostor faláig terjed; vajon a kristály-met lefogy-e, hogy az embermagasságnyira zöld a nyiroktól. A tó fölött állandóan rezeg a levegő, mint ahogy vajon a kristály-met lefogy-e délibáb szokott hullámzani; abból a vízből kéngáz fejlődik ki. Azért ebbe a kolostorba se orozva, se erőszakkal halandó ember be nem törhet; mert a dereglyére szálló, ha mind Sámson legyen is, menten ott fullad; helepolissal se közelítheti azt meg, mert az a kokojszásban menten elsülyed; a ki becsületes szándékkal akar bejutni a szentelt magányba, annak ezt csak nagy alkudozások utján lehet elérni, a mi ki s be lövöldözött nyilak utján váltott levelezés által történik meg: ez esetben a kolostor ballustradejáról egy átelleni három singnyi magas mellvédre lebocsátanak egy csapóhidat, azon mehet át az elfogadható vendég; odáig nem hat fel az ölő gáz.

Vajon a kristály-met lefogy-e ennek a kolostornak hármas védelme van az ártó világ ellen; az egyik a nyomorékok által letüzködött mankók pallizádja, a másik az öldöklő tó, a harmadik, a leghatalmasabb pedig maga a Nabukodonozor király. Igen is, ő maga az kőből kifaragva, koronázott ökörfejjel, a ki a sziklaoduban ül a trónusán, a lábai alatti tüzes kemenczéből füstölgve omlik elő a koppasztó forró vízsugár, mely a tavat és a mohát örökké táplálja, s a forrás üregében látható a három tüzes szentek alakja, Zsidrák, Mizsák, Abednegó; az egyik jaspisból van, a másik chalcedonból, a harmadik carneolból; így daczolnak a pokollal.

S ez a meleg forrás egyuttal a titka annak a rendkívüli növénytenyészetnek, mely a kolostor kertjét az év minden szakában diszíti. A mit megtagadott Jupiter, megadja Pluto.

Csak megállhattam eddig beleszólás nélkül. Ez azután a miroboláns tájleirás. Piktor legyen, a ki lefesti! Már most majd én irom le, hogy milyen ez a Branta völgye, meg a völgykatlanba zárt paradicsomdomb a valóságban.

Vajon a kristály-met lefogy-e Brantavölgy, a mint előttünk áll: a halálnak és az enyészetnek a képmása. Két meredeken csapinós hegyoldal fut össze egy élesen alákanyargó sziklavágányba, mely folytatását a tenger alatt találja; a sziklák vakítón szürkék, vagy piszkosan sárgák; a kopár hegyoldalban fölfelé vonuló barázdák látszanak, az egyik népmonda szerint az ördög szántotta azokat végig ekével, a másik szerint azok a szekerének a kerékvágásai, mikor sátán ő felsége a menyasszonyával nászutra kelt, ebben, az ő rezidentiájának a bejáratához egészen méltó, vidékben.

A sziklák között nincs egy szál fű, moha, moszat, pörs, kőtarjag: semmi! Ez a déli csókolózó fogyás. Szerző szerint az az áldott őstalaj, melyben az olajfák kék bogyót, a szelid gesztenyék drága marónit teremnek.

égesse el a mellkas zsírját otthon

Végtől-végig az egész hegyoldal egy szikla sivatag, melynek látása fáj a szemnek. Az északi hegyoldalon kesereg elszórva az egyetlen képviselője a növényvilágnak: a zavoriai boróka, nagy vörös bogyókkal rakva. Ez is csak ott, a hol hozzájárulhatatlan csompók között meghúzhatta magát.

A Brantapatak, mely azokat a viszhangzó cascadeokat képezi, egyszerűen nem létezik. Nyáron a medre száraz, tavaszszal, mikor a hóolvadás megindul, vajon a kristály-met lefogy-e pár napig ömlik rajta végig az iszapos moslék, mely húsz mázsás sziklákat hömpölyget alá magával, s a vágányt egyre mélyebbé vájja; hanem a mint a fogyás empagliflozin elment, nem marad a vízből egyéb hátra, mint a mi a völgyvápákban odarekedt; az aztán ott poshad, míg a forró nyár ki nem szikkasztja, termesztve irtóztató szunyograjokat, s terjengetve a lázerjesztő bűzt az egész völgyben; olyan benne a lég, mint egy elhagyott pinczében, a hol ászok, hordó mind halomra penészedett.

Eleven állat a szunyogon kívül nem lakik itt, csak magasan vajon a kristály-met lefogy-e légben hallani a rikácsolását a kóválygó tengeri sasnak, mely halat hord haza a fiókjainak.